Alapszabály

A VÁROSUNKÉRT KÖZÖSEN EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Városunkért Közösen Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

1. Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Városunkért Közösen Egyesület
2. Az egyesület székhelye: 8220 Balatonalmádi – Tinódi u 2.
3. Nyilvántartási száma: 19-02-0003848
4. Weboldala: https://varosunkertkozosen.hu
5. E-mail címe: varosunkert.kozosen@gmail.com
6. Adószáma: 19138165-1-19
7. Statisztikai számjele: 19138165-9499-529-19
8. Bankszámlaszáma: 73608037-00355221

2. Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület céljai:
   1. Balatonalmádi város fejlődésének elősegítése
   2. Civil kezdeményezések, partnerségek létrehozása a városban és környékén
   3. A lakosság minél szélesebb körű bevonása a település életével kapcsolatos várospolitikai döntések előkészítésébe
   4. A képviselő-testület és az önkormányzat munkájának támogatása
   5. A helyi közösségi élet élénkítése
   6. A város kulturális örökségének és hagyományainak gondozása
   7. Balatonalmádi társadalmi, urbanisztikai fejlődésének fenntartható, emberléptékű módon történő elősegítése
   8. Balatonalmádi természeti értékeinek védelme, a megőrzéshez, gondozáshoz civil programok szervezése
   9. Interaktív tájékoztató rendszer létrehozásának támogatása a városban

2. Az egyesület tevékenysége:
   1. Közéleti, várospolitikai tevékenység folytatása
   2. Városfejlesztési tervekkel kapcsolatos társadalmi egyeztetések előmozdítása, szervezése
   3. Kulturális, szabadidős tevékenységek szervezése
   4. A fenntarthatóság, a környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő társadalmi tájékoztatás és események szervezése

3. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4. A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
2. Nem lehet tag, akit szándékos bűntett elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek és a büntetés hatálya alatt áll.

5. A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elnökség általi elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozat  benyújtásával a jelentkező kötelezettséget vállal az Egyesület célkitűzéseivel való együttműködésre. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

6. A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
   1. A tag kilépésével.
   2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
   3. A tagsági viszony felmondásával
   4. A tag kizárásával.
2. Kizárásnak van helye, ha a tag
   1. az Egyesület célkitűzéseit, érdekeit, jó hírnevét szándékosan megsérti
   2. összeférhetetlen magatartásával az Egyesület békéjét veszélyezteti
   3. szándékos bűntett elkövetése miatt elítéltetett
3. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történt megérkezése napján szűnik meg.
4. Az elnökség egyoldalú jognyilatkozattal felmondhatja annak a rendes tagnak a tagságát, aki 90 napot meghaladó késedelembe esik tagdíjának megfizetésével.
5. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
6. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
7. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

7. A tagok jogai

1. A tagokat azonos jogok illetik meg és azonos kötelességek terhelik.
2. Az egyesület tagja jogosult:
   1. az egyesület tevékenységében részt venni
   2. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
   3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
   4. az egyesület irataiba betekinteni
   5. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
3. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. Ha a képviselő az egyesület tagja, a meghatalmazást, elektronikus e-mail formájában is megadhatja a tag. Az e-mailt a közgyűlés kezdete előtt legkésőbb 3 órával meg kell küldenie az elnökség tagjainak, és a meghatalmazott másik tagnak. Nem egyesületi tagként jelenlévő képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
4. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egy  szavazattal rendelkezik.
5. A tagnak joga van arra, hogy az általa – a tagdíjon felül – az egyesületnek nyújtott anyagi juttatás felhasználási célját meghatározza.

8. A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:
   1. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
   2. Köteles a lakcímét, telefonszámát és e-mail címét annak megváltozását követő 30 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
   3. Az egyesületi tagdíjat határidőre befizetni. 

9. Pártoló, meghívott magánszemélyek

1. Az egyesület mindenkori elnöksége az egyesület találkozóira és közgyűlésére meghívhat olyan természetes magánszemélyeket (“pártoló tag”), akik bár formálisan nem tagjai az egyesületnek, de szakértelmükkel és tudásukkal adott esetben hozzájárulhatnak az egyesület céljainak eléréséhez.
2. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:
   1. kérésük alapján rajta lehetnek az egyesület elektronikus levelezőlistáján
   2. az egyesület közgyűlésén szót kérhetnek, felszólalhatnak, de szavazati joguk nincs
   3. kötelesek az egyesület jó hírnevét megőrizni

10. Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

1. Közgyűlés
2. Elnökség

11. A Közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
   1. az alapszabály módosítása;
   2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
   3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
   4. az éves költségvetés elfogadása
   5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
   6. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
   7. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
   8. döntés a tag által, a tagdíjon felül az egyesület részére nyújtott anyagi juttatás felhasználási céljának elfogadásáról
   9. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
   10. Pályázaton való részvételről bizonyos összeghatár felett, illetve a pályázatok tartalmáról

3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
4. A közgyűlést az elnökség legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes postai küldeményként, továbbá a tagoknak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy az e-mail megérkezését és megtekintését annak elküldésétől számított 48 órán belül vélelmezni kell. 
5. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
6. Közgyűlés szervezhető elektronikus hírközlő eszközök segítségével is. Ez esetben a tagok videokonferencia eszközök igénybevételével is jelen lehetnek az eseményen. A tagok egyértelmű azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítását erre alkalmas számítógépes alkalmazások (Zoom, Google Meet, stb.) segítségével oldják meg. A levezető elnök felelőssége, hogy a jelenlétet és a szavazást az elektronikus hírközlő eszközök segítségével részt vevő tagok esetében ellenőrizze és figyelemmel kövesse.
7. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
8. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat, amit indokolnia kell mindkét esetben. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
9. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
   1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
   2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
   3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
10. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
11. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
12. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető az elnök és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
13. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
14. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
15. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal / tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

12. Az Elnökség

1. Az elnökség az egyesület legalább 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 2 év határozott időtartamra.
   Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, ill. az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
3. Elnökségi tag vezető tisztségviselői jogai megszűnnek:
   1. a megbízás időtartamának lejártával;
   2. visszahívással;
   3. lemondással;
   4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
   5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
   6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
4. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
   A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, vagy akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
5. Az egyesület vezető tisztségviselői:

1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
2. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
3. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
4. Az elnök tartós akadályoztatása esetén az elnökség másik két tagja együttes módon a képviseleti jogokat gyakorolhatja. Az akadályoztatás tényéről, körülményeiről az egyesület tagságát elektronikus úton előzetesen tájékoztatni kell.
5. Az egyesület vezető tisztségviselőinek díjazás nem jár.

6. Az elnök feladatköre:
   1. képviseli az Egyesületet, vezeti annak ügyeit, aláírja leveleit, okmányait,
   2. összehívja az elnökség üléseit, a rendkívüli közgyűlést,
   3. a jóváhagyott költségvetés keretein belül utalványoz, a pénztárt és a leltárt bármikor ellenőrizheti
   4. ellenőrzési jogot gyakorol a szakcsoportok, bizottságok felett,
   5. vezeti a tagnyilvántartást és végzi az ezzel kapcsolatos feladatokat.
7. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
   1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
   2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
   3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
   4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
   5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
   6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
   7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
   8. a tagság nyilvántartása;
   9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
   10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
   11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
   12. a tag felvételéről való döntés.
   13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
8. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnökség bármely tagja legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
   Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
9. Elnökségi ülés szervezhető elektronikus hírközlő eszközök segítségével is. Ez esetben a tagok videokonferencia eszközök igénybevételével is jelen lehetnek az eseményen. A tagok egyértelmű azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítását erre alkalmas számítógépes alkalmazások (Zoom, Google Meet, stb.) segítségével oldják meg. A levezető elnök felelőssége, hogy a jelenlétet és a szavazást az elektronikus hírközlő eszközök segítségével részt vevő tagok esetében ellenőrizze és figyelemmel kövesse.
10. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és a tagokkal a határozatok meghozatalát követő 8 napon belül írásban vagy elektronikus úton, igazolható módon is közli

13. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

14. Záradék:

Az alapszabály módosítása során a tagok a www.birosag.hu honlapon található ún. okirat sablont, illetve annak rendelkezéseit alkalmazta, azt vette alapul, így a létesítő okirat teljes körű és átfogó módosítására került sor, tekintettel a jogszabályi környezet időközben történt jelentős megváltozására is. A megváltozott bekezdések külön kiemelésére ez okból nem került, nem is kerülhetett sor. Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának, ezért aláírásommal ezt is igazolom.